HEREDITAS Galéria

Kiállításainkról

Megnyitása óta számos képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti, kézműves, építészeti és kertészeti kiállításnak adott helyet a galéria.

Bemutattuk Dobesch Máté grafikusművész, Eszik Alajos, Kárpáti Éva, Ligeti Miklós festőművészek, Holló László bútorfestő, Józsa Illés Attila órakészítő és Soós Róbert József fotográfus munkáit. Belváros-Lipótváros testvérvárosainak művészetéből adott ízelítőt Tichy Kálmán rozsnyói festőművész és a kárpátaljai Rahó művészeinek újszerűen friss festői világa. A körösnagyharsányi református templom felújítását és egy pápateszéri vízimalom újraépítésének terveit bemutató tárlat is szerepelt programunkban. Hazai és határon túli kézműves egyesületeket mutattunk be, hogy a Belváros szívében jelenítsék meg az “élő néphagyományt”. A városban élők kertteremtését, kertjeik szakszerű gondozását kívántuk elősegíteni a “Növénydézsák”, “A művészet kertje, a kert művészete”, a “Belső udvarok árnyéktűrő különleges dísznövényei” című bemutatóinkkal.

Körösnagyharsány PLAKÁT

MEGHÍVÓ 2011 01 27 HEREDITAS Galéria kisebb2012-ben szakrális kőemlékeink ügyét állítottuk tevékenységünk középpontjába. A VI. Szakrális Művészetek Hete (Ars Sacra Fesztivál) rendezvénysorozatába illeszkedő kiállításunkkal gazdátlan kőemlékeink sorsára, pusztulásukra kívántuk felhívni a figyelmet, megmentésük közüggyé válása érdekében. A HEREDITAS Galériában rendezett kiállításunk két részből állt, a pincében kialakított kőtár anyagát az országban kallódó szobortöredékekből állítottuk össze, a földszinti galériában pedig szobrokról és keresztekről 1982-ben Tari János és 2012-ben Soós Róbert József által készített fényképeket mutattunk be. A párhuzamba állított fotókkal jól nyomon követhető a műtárgyak állapotváltozása. Programunkat élénk érdeklődés kísérte, a vendégkönyv arról tanúskodik, hogy kiállításunk üzenete eljutott a “célközönséghez”. Az MTI cikkét számos online médium vette át, a Katolikus Rádió műsort szentelt a szakrális kőemlékek ügyének. Mintegy 120 kommunikáció- és médiatudomány szakos egyetemi hallgató vett részt vezetéseinken.

A Belvárosi Művészeti Napok keretében, “Belvárosi katolikus templomok” címmel Soós Róbert fotográfus fényképeit tártuk a közönség elé. A város forgatagában rohanó embereket kívántuk megállítani, hogy pillantást vethessenek szakrális szobrászművészetünk néhány kimagasló alkotására.

A jászdózsai Művelődési Házban, az adácsi színjátszó kör jótékony célú előadásával egyidejűleg rendezett kamara kiállításunk közvetlenül kapcsolódott a jászdózsai Nepomuki Szent János szobor megmentésének ügyéhez. A jászdózsai szobor tipikus képviselője a katolikus vidékeken, a 19. sz. első felében állított Nepomuki Szent János szobroknak. A késő barokk templom, az ötlyukú klasszicista kőhíd és a nyugati hídfő közelében álló szobor egyaránt meghatározó elemei a község-központ műemléki környezetének. A műemléki védettség nélküli szobor éppen a műemlék-együttes részeként nyer kivételesen fontos szerepet. Helyi védelme, megóvása feltétlenül indokolt. Üzenetünk visszhangra talált a község értékeinek megőrzése terén elkötelezett jászdózsai civil szervezetek körében. Kezdeményezésünk nyomán az önkormányzat megbízta a Jászdózsa Községért Közalapítványt a helyreállítás teendőinek koordinálásával.

Szakrális emlékeink sorsával foglalkozott az Ybl Egyesület által 2013 júniusában, harmadik alkalommal megrendezett “SzoborÜnnep” keretében a “Kié a PléhKrisztus?” című kiállításunk és a hozzá kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés. Köztéri szakrális kőemlékeink jelentős részének megőrzése, állagának védelme nincs biztosítva. Az esetek többségében ismeretlen a tulajdonos, az elmúlt évtizedek alatt feledésbe ment az emlékeket állító, gondozásukat felelősen vállaló hajdani alapítók kiléte. Szakrális emlékeinket hajdan vallásos egyletek, társulatok, családok, magánszemélyek hozták létre, valljuk, hogy ma is csak a civil társadalom képes megmenteni és továbbörökíteni azokat. Meggyőződésünk, hogy pusztuló vallásos emlékeink megóvásához társadalmi összefogásra van szükség. Meg kell találnunk a gazdátlanná vált emlékek “örökbefogadásának” jogi és szervezeti kereteit.

2013 szeptemberében a “Diákok a magyar szakrális örökség védelmében” című kiállításra invitáltuk a HEREDITAS Galéria vendégeit. A tárlatot megnyitotta és részt vett a témával kapcsolatos diskurzuson dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által meghirdetett pályázat keretében a diákok felkutatták környezetük szakrális építészeti és tárgyi emlékeit, tevékeny részt vállalva azok megóvásában, továbbörökítésében.

A 2013. évi Ars Sacra Fesztivál idején “Szakrális képek és szobrok” című kiállításunk folytatta a szakralitás tárgyi világának témakörét. Az utolsó két-három évszázadból, a magyar vidék szakrális emlékeiből, olajnyomatokból, a paraszti tisztaszobák vallásos tárgyaiból láthattak válogatást a látogatók. A paraszti környezetre egykor oly jellemző tárgyak is bizonyítékai a magyar nép hajdani, mély vallásosságának.

2013 októberében nemcsak a szemnek, hanem a fülnek is élményt adó programokon vehetett részt a HEREDITAS Galéria közönsége. Az építészet és a zene világnapja alkalmából az Ybl Egyesület által „Építő Zenészek – Zenélő Építészek” címmel rendezett örömzene koncertet az Ybl-Quartett, Hoppál Mihály etnográfus “Sámánének – sámánképek” című kiállításán pedig Somogyi István sámándobon, és Sipos Mihály hegedűn előadott autentikus produkciója nyújtott különleges élményt a zenekedvelőknek.

“Értékmentés a déli végeken” címmel rendeztünk tárlatot a 2014. évi Ars Sacra Fesztivál rendezvénysorozata részeként. A kiállítás bemutatta egy kis délvidéki falu, Magyarcsernye szakrális emlékeit, a falu életében fontos szerepet játszó Biacsi család történetét, a család sírkápolnájának felújítására létrejött széleskörű összefogást, a szakszerű kutatási és restaurálási munkákat

Biacsi Karolina és dr. Elisabeth Fessl de Alemany a kiállítással azonos címen megjelenő könyvének bemutatóját is az Ars Sacra Fesztivál idején tartottuk. Részlet a könyv előszavából:

“Adjon e könyv erőt minden fiatal szakembernek, restaurátornak, építésznek, művészettörténésznek, hogy hite és meggyőződése szerint mentsen, ott ahol a legszükségesebbnek ítéli, ahol jól tudja, hogy munkája nélkül az idő vasfoga pusztítja el az örökséget. Higgyen és merjen számára fontos dolgokat egy közösség számára is fontossá tenni, mert együtt lehet közösen és sikeresen menteni.”

002 Térkép001 NyitólapPLAKÁT

A kiállítás katalógusának szövegéből:

E kiállítással a Hereditas Kulturális Egyesület gazdátlan szakrális kőemlékeink sorsára szeretné felhívni a figyelmet, megmentésük országos közüggyé válása érdekében.

A kiállítás két részből áll; a pincében látható anyagot az országban kallódó kőtöredékekből állítottuk össze, a földszinti galériában pedig szobrokról és keresztekről 1982-ben Tari János és 2012-ben Soós Róbert József által készített fényképeket mutatunk be. A fotók egy részének párhuzamba állításával nyomon követhető az ábrázolt műtárgyak romlásának, illetve javulásának folyamata. Nem törekedtünk teljességre, hiszen erre lehetőségünk sem volt, de a bemutatott néhány kiragadott példát is alkalmasnak találtuk általános érvényű gondolatok és javaslatok megfogalmazásához.

Helyenként példamutató összefogással, korszerű elvek alapján helyreállítják a kőemlékeket, előfordulnak azonban olyan szakszerűtlen próbálkozások is, melyek naiv jószándékukkal többet ártanak, mint használnak.

Számos településen igen elszomorító jelenséget figyelhetünk meg. Egyes helyi közösségek körében kihunyt a kollektív emlékezet, és gazdátlanul, sorsukra hagyják lakókörnyezetük szakrális építményeit. Közel három generáció leforgása alatt kiveszett az emberek tudatából a saját eleik által korábban létrehozott vallási és kulturális örökség birtoklásának, megőrzésének szándéka. Mindez túlnyomórészt a II. világháborút követő évtizedek intézményes vallásüldözésének és egyházellenes politikájának az eredménye.

Pusztuló vallásos emlékeink megóvásához a jelenleginél szélesebb körű társadalmi összefogásra lenne szükség, egyházi, műemlékvédelmi, múzeumi szakemberek, valamint az önkormányzatok és a helyi társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével.

Dönthetünk, hogy az összefogást vagy a közömbösséget választjuk: megmentjük értékeinket vagy az enyészetre bízzuk azokat.

nyitó tabló_BELVÁROS

PLAKÁT 3

A kiállítás bevezetőjéből

Köztéri szakrális kőemlékeink jelentős részének megőrzése, állagának védelme nincs biztosítva. Az esetek többségében ismeretlen a tulajdonos, az elmúlt évtizedek alatt feledésbe ment az emlékeket állító, gondozásukat felelősen vállaló hajdani alapítók kiléte. Szakrális emlékeinket egykor vallásos egyletek, társulatok, családok, magánszemélyek hozták létre, valljuk, hogy ma is csak a civil társadalom képes megmenteni és továbbörökíteni azokat.
Pusztuló vallásos emlékeink megóvásához társadalmi összefogásra van szükség. Meg kell találnunk a gazdátlanná vált emlékek “örökbefogadásának” jogi és szervezeti kereteit.
Meggyőződésünk, hogy a kiállítás ideje alatt rendezett konferencia eredményesen szolgálhatja az állagmegóvás, restaurálás és tárgymentés módozatainak kimunkálását, szakrális emlékeink fennmaradása érdekében.
Kurátor: Kovács István László
Rendezés: Erdélyi Gábor, Holló László, Tari János, Keppel Ákos, Zubonyai Anett
Fotó: Holló László, Rainer Péter, Soós Róbert József, Tari János
Partnerek: Ybl Közhasznú Egyesület, Belváros-Lipótváros Önkormányzata, Jászdózsa Község ÖnkormányzataPLAKÁT 1PLAKÁTSZENTKÉPKIÁLLÍTÁS PLAKÁTKERTKIÁLLÍTÁS LEGESLEGÚJABB PLAKÁTKŐTÁR PLAKÁTSÁMÁNPLAKÁTHEREDITAS Élő néphagyományÉrtékmentés plakátBelv plakát

MEGHÍVÓ Véglegessörszentelés

Meghívóhoz

BMN régészeti kiállítás

BMN üvegkép kiállítás

BMN növénykiállítás

Ars Sacra Fesztivál HEREDITAS 2015

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s